RSS

2009. december 5.

Céges Mikulás



Zavarban vagyok a sok mikulástól, mert egyre kevésbé érzem frappánsnak és kielégítőnek magyarázataimat,amiket Hannának szánok. Furfangosabbnál furfangosabb Mikulással kapcsolatos kérdéseire valóban kihívás válaszolgatnom. Most ott tartunk, hogy létezik egy igazi,annak pedig sok-sok segédje. A Noddy karácsonya című mese helyettem válaszolt az olyan kérdésekre, hogy hogyan tud egyszerre mindenkihez eljutni a Mikulás, és hogy fér be a kéményen... Arra már nem tér ki a mese persze, hogy mit keres apukája munkahelyén minden éveben az öreg.
Igen, munkahelyi mikulás ünnepségen vettünk részt csütörtökön. Ez nagyon fontos Zoltánnak is és a lányoknak is. A kicsiknek izgalmas látni hol dolgozik apukájuk, melyik iroda az övé és biztos vagyok benne, hogy különleges élmény a forgó székébe beleülni, hogy aztán a telefonját fontoskodva felvegyék és a laptopja gombjait is nyomkodhassák.

Zoltán pedig gondolom ugyanolyan büszke a családjára, mint amilyen büszke a többi összegyűlt szülő a sajátjára. Az ünnepségnek helyt adó terem díszlete mit sem változott. A falakon az eddigi elnökök arcképei, a megszokott helyen áll a gyönyörűen feldíszített fenyő és a székek háttámlájára csomózva szerencsére idén is ott lebegett a sok sok gázzal töltött zöld, sárga és piros lufi, amelyeknek megszerzése, csuklóra és copfra kötése éppen olyan fontos volt a lányoknak, mint maga az ajándék.
A Mikulás érkezésééig Ricsi bohóc szórakoztatta a gyerekeket, szerencsére interaktívan. Hanna és Eszter boldogan vett részt a hülyéskedésben, Noémi kicsit tartózkodóbb volt, sokkal jobban érdekelte a szaloncukor meg a kosarakban álló csomag.

Magam is meglepődtem azon, hogy milyen bátran és hangosan adta elő a Mikulásnak szánt versikéjét. Hanna csengőbongó hangján adott elő egy kevésbé ismert dalt és én Isten bizony nem elfogultságból írom, de azt vettem észre, hogy a teremben lévő alapzaj egy pillanatra megszűnt és mindenki őt hallgatja. Eszterkém sem volt bátortalan, nála inkább a szövegtudással volt gond, de persze senkit nem zavart.



Cukorfalat volt mindhárom csemetém, akik közül a legnagyobbal még egy rögtönzött interjú is készült a Színművészeti Főiskola hallgatói által, akik Ricsi bohóc munkásságáról készítenek dokumentumfilmet, és amely filmecske egyik része a gyerekek tetszésindexére is kitér- gondolom.

Zoltánnak megelőlegezek egy teherautó jogosítványt is,mivel az utastérbe tuszkolt hat lufi (amiből egyet büntetésből elröptettünk és amit a mai napig nagyon bánunk, mert szerintünk nagy szomorúságot okoztunk vele egyik lányunknak, -de hát mi mást tehettünk volna, ha egyszer a folyamatos nyávogás minden korábbi figyelmeztetésünk ellenére sem csitult..), teljesen betöltötte az autót, akadályozva ezzel a hátsó és az oldalt való kilátást is. Az már csak hab a tortán, hogy autóhoz szokott lányaimmal HÉV-vel és Metróval tettük meg a munkahelyre vezető utat, aminek következtében a "kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak" mondatok az utóbbi időben bizony gyakran elhangzanak.
Céges mikulás kipipálva. Jöhetnek a többiek.



3 megjegyzés:

Vera írta...

Hát, igen, én is küzdök a mikulásos magyarázatokkal, mi is azt mondjuk, hogy van egy főmiku, és a segédek.
mi az ovis mikuval találkoztunk, Csilla kiscsoportjával voltam, hát, majd tele lett a gatyám, mikor belépett az ajtón, szerintem nem volt szép. A ti céges mikutok legalább kinéz valahogy. :)
mi kihagyjuk a céges bulit, innen elég macerás bekeveredni du. 5-re Budára, Jani egész napja rámenne. De szerintem elleszünk valahogy, talán jövőre már megpróbálkozunk :)
A lányok nagyon szépek és csinosak voltak, és külön csodálom, hogy ilyen bátran szerepeltek is! :)

Puszi,
vera

ui: a kérdésedre a blogomban: a zsákokat én készítettem, keresztszemessel. Nem idén persze... :-)
Ja, és utcanevünk nincs még, ezt még korábban kérdezted, azt hiszem, választáskor lehet utcanevet adni, addig lehet, hoyg nem lesz. Ötletünk sincs egyelőre, ha egyáltalán számít majd a javaslatunk, a fő projekt a beköltözés.

Kriszta írta...

gyönyörűek ezek a kislányok, Ágnes. 3x is megnéztem a képeket...

g.Vivien írta...

Ez a copfra kötött lufi tetszett a legjobban - micsoda ötlet! Még nem hallottam róla. :) Tök jó.

Olyan nagyok a Lányok! Miért nőnek meg ilyen gyorsan!? :( :)