Már írtam korábban, hogy ragaszkodom karácsonykor a postán feladott képeslapokhoz. Több munkával jár persze és időben fel kell adni , de biztos vagyok benne, hogy a hatás nem marad el és más az "íze", mint egy e-mailben kapott üdvözletnek. Legalábbis mi nagyon szeretünk a postaládában talált levéllel vagy képeslappal lekuporodni a fotelbe (és most már a kandalló elé is ) és a gyerekekkel együtt ötször elolvasni, forgatni, nézegetni aztán egy erre kijelölt helyen gyűjteni.
Az, hogy sikerült idén időben elkészíteni és feladni lapjainkat nem az én érdemem. Ahogy az ujjacskás mondókában van, éppen úgy számolom: lányok mosolyogtak és pózoltak, Szilvi lefényképezte és megtervezte, Zoltán kinyomtatta, lányok papírt hajtogattak, én ragasztottam, lányok a csatolt angyalkák kifestésébe segédkeztek, én megcímeztem és az icike picikének nem nevezhető Zoltán postára vitte.
Mondom, nem kedvelem a virtuális üdvözleteket. Most mégis valami hasonlóval kedveskednék azoknak akik rendszeresen bekukkantanak hozzánk, azoknak akiknek az arcképük ott figyel bal oldalt és azoknak, akikből még időnként valami kedves vagy érdekes hozzászólást is kivált éppen aktuális bejegyzésem. Meg azoknak is, akik csak úgy titokban olvasnak. Nekik nem is tudnék igazi lapot küldeni, hiszen azt sem tudom merre laknak. Szóval nekik is és mindenkinek boldog karácsonyt kívánok Hanna, Eszter és Noémi mosolyával.