Alig várom, hogy hazahozhassam a lányokat az oviból. Énekkart szeretnék készíteni velük, hogy aztán a kórustagokat elajándékozhassuk az óvónéniknek és más szerettünknek. Egy amerikai kreatív honlapon találkoztam először a figurákkal és beléjük szerettem azonnal. Két prototípust máris legyártottam. Az a baj, hogy nem tudom abbahagyni... Fél pár zokni a sapkája. de jó, hogy őrizgettem úgy húsz darabot.. Guriga kell hozzá, az is van jó sok. Minden nap lepottyan az adventi naptárról három. Szóval akkor hány tagú kórust gyárthatunk?
4 megjegyzés
Én voltam a titkos bostoni olvasó, ha már van rendszeres olvasás-funkció, bejelentkeztem. :)
VálaszTörlésTetszik a naplód lendülete, a türelmed irigylem, a kreatív ötleteket meg raktározom, lévén még csak féléves az én lányom.
Jaj, de helyesek!
VálaszTörlésVálaszoltam nálam ;-)
Puszi!
Judit
Megint itt vagyok!
VálaszTörlésNagyon jó ötlet nem csak a gurigák, majd a szaloncukrok, hanem az a rengeteg fél pár zokni
(ami az évek alatt felhalmozódik) újrahasznosítása is megtörténik.
Mit is szoktak erre mondani(írni)
-több legyet egy csapásra???
Látom te is ilyen "gyűjtögetős" vagy,- valamire jó lesz-alapon...
Tényleg nagyon ügyes vagy (nem csak úgy írom)
annyira jól eltaláltad a bábuk arcát, hogy csak ültem és nevettem a kórustagokon...
Csak zárójelben szeretném megjegyezni, hogy csinálhatnál, esetleg álmosabb, vidámabb, unatkozó, esetleg félig leeresztett szemhéjjal is emberkéket, hiszen mindenki arcmimikája más és más...
Nekem nagyon tetszik és megint csak sajnálni tudom, hogy nekem ez nem is jutott eszembe...
Ha így folytatod, készítheted a következő saját kreatív blogot!
:)
Puszi!
Móni
Nagyon jó ötlet! És szépek lettek nagyon! Ügyes vagy! Még a végén tényleg Kreatív-Anyuka érmet kapsz! :)
VálaszTörlésÖrülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.
Szeretettel,
Ágnes