RSS

2009. május 3.

Ami kimaradt







Libegés

Libegőzni mentünk. Hétköznap, Hanna tudta nélkül és Zoltánnal kettesben. Mert érezte, hogy most megint egy kicsit elfáradtam , hogy csendre vágytam. Kivett egy napot, hogy együtt legyünk. Azt találtuk ki,hogy felfelé csendben maradunk, csak a madarak csicsergését hallgatjuk és csak utána beszélgetünk. Persze nem sikerült. Lefelé jövet sem. De nem bánom. Élveztem, hogy be tudom fejezni a mondataimat, hogy nem vág a szavamba senki. Traubit ittunk a szocreál büféből vásárolt szocreál előcsarnokban, majd az 58-as kisvendéglőben ebédeltünk, ahol kockás az abrosz és csak néhány étel található az étlapon, de azok olyanok, amilyeneket a nagymamák szoktak az asztalra varázsolni. Ahol csend és nyugalom volt ottlétünkkor és kicsit úgy éreztük megállt az idő.

Frizurák



Megállapítom, hogy a kicsik ízig vérig nők. Másképp mivel magyarázható az, hogy nyávogás nélkül, boldogan ültek be a fodrász székébe, hagyták, hogy zabolátlan fürtjeiket a "fodrásznéni" kicsit levágja és átformálja. Aztán itthon alig várják, hogy megérkezzen apukájuk és forogjanak előtte, hátha észreveszi új frizurájukat. Csalódásuk elkerülése végett előre figyelmeztettem őt a férfiszemmel alig észrevehető változásra.

Belváros

Ez is Zoltán ötlete volt. Én kicsit kérettem magam, mert a sokat emlegetett sertésinfluenza lebegett szemem előtt. Kisföldalattin utaztunk, a Mexikói!!! úttól a Vörösmarty térig. Ott sétáltunk egy hatalmasat, a város szívében, a Váci utcán oda s vissza. Remek andalgó idő volt, a lányokat érdekelte a kirakat meg az összes "szobor bácsi", fáradhatatlannak tűntek és élvezet volt velük mutatkozni. Visszafelé az ellenőrök kedvesek voltak és az autózáshoz szokott gyerekeink igazán élvezték a milleneumi földalattin való zakatolást és ajtók záródását. Arcukat látva elmúlt minden félelmem. Az egyik megállónál egy dél-amerikai típusú hölgy szállt fel mellénk, kezében térképpel . Noémit csodálta, cirógatta, azt mondta nem látott még ilyen szépet..Mivel beszélgetésbe elegyedett velünk és egyre erősebb volt a gyanúm, hogy esetleg mexikói, megkérdeztem hová valósi. "Argentín vagyok"..érkezett a válasz. Majd az is kiderült, konferenciára érkezett Budapestre és a Hősök terére tart. És hogy mi a foglalkozása? Virológus, víruskutató....

0 megjegyzés: