Mézeskalácsot kizárólag a gyerekek kedvéért, az adventi hangulat és illat miatt sütök. Emiatt aztán ha jól emlékszem eddig mindig valamelyik kedves barát társaságában szaggattuk ki a gyerekekkel a formákat, velük együtt gyúrtuk a tésztát és ahogy az lenni szokott egy idő után csak mi nők és a sülő mézeskalácsok maradtunk a konyhában, a többiek más elfoglaltságot kerestek maguknak, azaz szépen lassan elpárologtak. Idén sem volt ez másképp.
Advent harmadik vasárnapján Móninál ejtettük meg a közös mézeskalács sütést, amely két részből állt. Az első órában a gyerekeké volt a főszerep akik Móni barátnőm irányításával, csodás mézeskalács hűtőmágnes díszeket készítettek. A munkálatok pontos leírása Móninál megtalálható én csak gyorsan összefoglalom. A díszekhez kész tésztát használtunk, amely nagyobb hipermarketben beszerezhető. Mi, illetve a gyerekek a Tante Fannyt nyújtották ki vékonyra. Ezeket aztán formákkal kiszúrták. Korábban ez volt a legélvezetesebb része a mézeskalács sütésnek, ám most fokoztuk az élvezeteket és különböző száraztésztákat nyomogathattak bele sütés előtt a formákba, amelyek aztán kisülve igazán mutatós darabokká alakultak. Semmi más dolgunk nem maradt, minthogy hűtőmágnest ragasszunk a hátuljukra és hogy minden kislányom vigyen adjon egyet ajándékba a dadus néniknek, az óvó néniknek, a szomszédnak, mamának és még akinek jut...
A második órában az általam begyúrt tésztát nyújtottuk, szaggattuk ki , miközben jókat beszélgettünk, nevetgéltünk és koccintottunk nagyszabású terveinkre. Jókat beszélgetni pedig Zoltán jóvoltából tudtunk, aki elvitte az összes gyereket egy belvárosi karácsonyi fénynéző autósútra. Egyébként vidáman tértek haza mindannyian a mézeskalács illatú házba, talán csak Zoltán vágyott (volna) egy kis nyugalomra..
Olló, ragasztó, színes papír. Ezek a tárgyak folyamatosan készenlétben vannak, mert alig telik el olyan este, hogy ne barkácsolnánk valami karácsonyváró szépséget magunknak vagy másnak. A listát a porszívóval egészíteném ki még...
Üvegmatricák helyett idén ezeket a rém egyszerűen elkészíthető papír karácsonyfákat és hópelyheket készítettük el és ragasztottuk a lányok hálószobájának ablakára. Kintről és bentről is nagyon szép látvány. Az ötletet a Kreatív Karácsony című könyvből való, amit előszeretettel forgatunk december óta. A karácsonyfák úgy készülnek, hogy egy téglalap alakú papírt félbe hajtunk, majd átlósan levágjuk, hogy egy derékszögű háromszöget kapjunk. Így összehajtott háromszög állapotában vágjunk kis háromszögeket az oldalukba és kinyitva máris kész a karácsonyfa. Cikkcakkollóval még szebb hatás érhető el és ha van kedvünk még ragaszthatunk rá csillogó díszeket, matricákat vagy ahogyan Eszterem tette, színes ceruzával rajzolhat rá szépeket.
Készítettünk még angyalkát is, amihez én kivágtam a köröket a fejnek, a ruhát és a szárnyat, a kicsiknek csak össze kellett ragasztani, frizurát kellett készíteni nekik raffiából, ami nekem persze van és eztán mindig lesz is, mert egy csomaggal beszereztem még a virágpiaci látogatás alkalmával.
Mindhárman egyszerre bájos és vicces bájos arcot rajzoltak a pálcikákra ragasztott tündéreknek, aztán már csak azt vettem észre, hogy röptetik és kikacagják. Ráadásul a Csiribiri azon versszaka, miszerint "ágyad forró lázad van" is ide passzol, mivel Eszti ezalatt egy az oviban végigsöprő vírus miatt valóban gyengélkedett.
A sok szépség között azonban az adventi készülődés díjnyertes alkotása nekem egyértelműen a fahéj rúd lábú, gyurmába ágyazott papírkarácsonyfa lett. Móninak köszönhető ez is. Egyik délelőtt felbecsülhetetlen értékű javaslata támadt és gyerekmegőrzést vállalt, amiről persze jól tudom, hogy nem azt jelenti, hogy a négy lány majd ül a tv előtt, sokkal inkább azt, hogy valami igazán szépen alkotnak megint együtt. Mint most ezeket a karácsonyfákat, amelyeket olyan gondosan és igényesen kiviteleztek, hogy a kandalló párkányán az első (és második) számú dísz lett a sok csecsebecse mellett.
A kis cserepeket először kifestették méghozzá a szivaccsal, mert Mónis esküszik erre a technikára. Gyurmát nyomtak bele, ebbe pedig a fahéjat, amibe aztán a hurkapálcikára feltűzött papír háromszögekből született karácsonyfát tették bele. Móninak csak a háromszögeket kellett fürgén vagdosnia, a többi a gyerekek feladata volt.
