
..és most kivételesen nem a Hanna által okozott cirkuszra gondolok, hanem a Fővárosi Nagycirkusz előadására, amire december 26-án, még amolyan karácsonyi ráadás programként ellátogattunk. Perecet is vettünk és természetesen az első sorban ültünk. Talán csak ott hibáztunk, hogy nem a szélén, mivel az előadás alatti "anya, pisilni kell" felszólalást nem tudtuk megúszni. Ezt a kis malőrt leszámítva, igazán türelmesen és érdeklődve ülte végig az előadást, amiben persze akadtak unalmas számok is. Ilyenkor Hanna csak annyit mondott .."ezt már unom".
Nekünk is hatalmas élmény volt a két elefánt szagát érezni, amikor alig karnyújtásnyira rohangáltak körbe körbe vagy a medve tánca. Újabb tanúbizonyság arról, hogy Hanna megérett a közös kulturális programokra.
A képen , Hanna a jegyszedő bácsival kokettál.

25-én, bátyámék és édesanyám körében ünnepeltük a Karácsonyt, ami természetesen újabb ajándékokkal és felfordulással járt. Persze egy cseppet sem bánom ezeket a zajos együttléteket. Ellenkezőleg. feltölt engem is és Hannát is. Olyan jó együtt.
Babák nyugodt viselkedésükkel járultak hozzá az ünnep fényéhez. Bátyáméktól kapott (az milyen rokoni kapcsolat a lányoknak? nagybácsi? ) baba fülbevalójuk, azóta remélem mindenki számára világossá teszi, hogy kislányok.
A képen, unokatestvérével, Nórival bohóckodnak éppen a családi igen laza hangulatú ebéd alatt. Nóri az első számú kis játszótárs, a barátnő, akire fel lehet nézni és aki partner minden csintalanságban.

Igazán hálás vagyok férjemnek, aki kitalálta, hogy a nyugodt(abb) karácsonyi készülődés érdekében elviszi legnagyobb lányunkat az Állatkert mellett lévő igen színvonalas játszóházba. Ennek és az ikerbabák toleráns viselkedésének köszönhetjük ugyanis, hogy a karácsonyi menü kiválóan sikerült és a lakás is teljes fényében ragyogott gyertyagyújtásra.
A lazacért és az ünnepi gyümölcs salátáért sok elismerést zsebeltem be. Hannának ezúttal nem kellett könyörögni, hogy délutáni alvását megejtse. Tudta, hogy ébredése után azonnal megnézheti mi minden került a karácsonyfa alá.
Így is lett. Saját kifejezésével élve főzőkonyhára vágyott (van másmilyen is?) és ezt kapott. Ezen kívül mesekönyveket és áhított TeleTubbie figurái közül egyet. Sajnos a nevét nem tudom, én képtelen vagyok ezeknek az idétlen figuráknak, amelyeknek csak a színe különböző , megjegyezni a neveit.
Az este további része természetesen a játszás és közös éneklés jegyében telt el és ezúttal ne csak karácsonyi dalokra gondoljatok, henem slágerekre is, merthogy férjemtől egy kareoki berendezést kaptam, hogy kedvemre kornyikálhassak majd két szoptatás közben. Terápia azt hiszem.

" Hanna bölcsődei jellemzése"
"Hanna a kezdeti időszalban kissé távolságtartó volt, úgy a gyerekekkel, mint a gondozónőkkel szemben. Első perctől nagyon érdeklődő és kíváncsi kislány, minden érdekli, a mi-miért magyarázatokat pedig elfogadja.
Szófogadó, nagyon kedves kislány. Mindenre fogékony és nagyon könnyen tanul. Az önállósága ritkaság a bölcsődében gondozott gyermekek között, szinte elutasítja a segítséget, annyira ő szeretné a dolgokat véghezvinni. Kitartó, erős egyéniség.
Játéka elmélyült, hosszantartó (a babázást élethűen, mint egy anyuka, úgy éli meg.)
Meséket, mondókákat, énekeket könnyen megtanul és gyakran énekli is. (főleg Mónikával).
Mónika az utolsó időszakban barátnője lett, időnként csintalankodnak is.
Hanna étvágya nagyon jó, önállóan, tisztán eszik.
Alvása nyugodt, hosszantartó kb 2-2,5 óra.
Hanna egy életvidám, cserfes, bűbájos kislány, aki nagyon könnyen beilleszkedett a bölcsőde életébe. Kiegyensúlyozott, korához képest igen tájékozott kislány.
Összetett mondatokat használ, történeteit összefüggően meséli el.
Meghatározó egyénisége volt a csoportnak, mindannyian egy boldog, kiegyensúlyozott, felszabadult kislányt ismerhetünk meg Hannában."
Bp. 2006. december 22. Márta néni

Készülünk a karácsonyra és Hanna születésnapjára. És valahogy egyikre sem kapkodósan. Nyugodtan, megtervezetten. Azt hiszem ezt is a lányoknak köszönhetem. Hogy ugyan feledékeny vagyok de már rendezettebb, összeszedettebb. A lányaim megtanítottak a rendszerességre.
Hannának igazi gyerekzsúr jár idén. Nem azért, mert el akarjuk kényeztetni és azt gondoljuk szülinapot csak így lehet ünnepelni, de igenis jár neki a megkülönböztetett figyelem most, amikor minden máson osztoznia kell testvéreivel. Okosan, türelmesen várja ki mindig sorát az esti etetések, fürdetések után, hogy aztután teljesen neki szentelhessem figyelmemet. Ha belegondolunk nem kis teljesítmény egy 3 évestől. Szóval lesz bohóc is, aki majd arcot fest és lufit hajtogat Hanna és kisbarátai örömére.
Elmentünk a Mikulás gyárba. Hanna már elég nagy ahhoz,hogy elmagyarázzuk neki mit jelent a jótékonykodás és nem esett nehezére lemondania néhány játékáról, amit aztán a szegény gyerekekre gondolva a Mikulás gyárba beadott. Közben váratlanul találkozott a Coca Cola által szponzorált Mikulással, ez viszont tényleg autentikus volt, kinézetre és viselkedésben is, így ezúttal nem érdekelt az sem,hogy a feje felett Coca Cola neonfény villogott. Gyors fotó, aztán játék a kültéri -Párizsban olyannyira irígyelt- kályhák tövében, egy kör a kisvonattal. egy két korty az otthonról hozott thermoszból és máris remek kis délelőttünk volt. Itt kívánom megjegyezni, hogy Hanna úgy tudja, a kóla felnőtt ital, olyan,mint a kávé és bár már megkóstolta, mitöbb finomnak titulálta,nem él vele. Mi annál inkább.
itt van ez a kép a babákról. Karácsonyi rugiban, karácsonyi zene mellett (ez persze nem hallható) , karácsonyi hangulatban (ez azért elképzelhető). Annyira szeretnivalóak nem?
(kezdőknek egy kis segítség: balra Eszter, jobbra Noémi)

Igen, így többesszámban, amit aztán el is kellett magyarázni lányunknak. Ha jól emlékszem valami olyat mondtam, hogy van egy igazi, nagy Mikulás és annak vannak segédjei, alkalmazottai. Még jó, hogy ezt a mesét még azelőtt találtam ki, mielőtt láthatta a Vodafone reklámját..tudjátok, amiben mindenkinek személyes ajándékot kell küldeni idén és éppen munkafelvétel van a Mikulásnál. Először anyukám rejtette el az ablakba csomagját, másnap mi, a kiscipője mellé, mivel a pöttöm topánkába nem fért volna bele. Reggel a bölcsődébe is ellátogatott egy télapó, hazaérve pedig Mary Poppins újságolta, hogy találkozott a Mikulással és ajándékot küldött Hannának. Mindezt olyan átéléssel, hogy egy pillanatig szinte én is elhittem. A sort, férjem munkelyi Mikulása zárta. Mivel műsor is volt előtte és lufi és egyébként is apa irodája és a lift olyan érdekes tud lenni egy 3 évesnek, .ez volt a legjobb Mikulás élménye.
Ezután internetes kis barátai társaságában találkozott Hanna egy sietős színész Mikulással, majd a sort, dédi ablakában felejtett csoki zárta.
Virgácsot csak én készítettem lányomnak de elmaradt a hatás. Azt mondta, máskor is kér, olyan szép.
Remélem jövőre is elhiszi a Mikulás mesét és ugyanolyan hévvel készül majd dalokkal, versekkel, mint idén. Nekem úgyis Hanna csillogó arcának látványa volt a legnagyobb ajándék és ezegyszer nem baj ha a sok csokimikulás mellett, negédesre sikerült záró mondatom.

Nos, a sikondai wellness hosszú hétvégén kipihentebb ugyan nem lettem de feltöltődtem energiával, élménnyel és szépséggel. Az odafelé vezető út a szökött fegyenc miatt kissé hosszabbra nyúlt a tervezettnél de ezt a három gyerek remekül viselte. Hanna igazi útitárs, aki csak kedvenc lemezei hallgatásához ragaszkodott. Ezúttal az általunk is kissé élvezetesebb Judit és a zenemenók cd a sláger, azt hiszem ilyen nagy úton a Süss fel nap és társai már maradandó károsodást okoztak volna nekünk, szülőknek. Így viszont együtt énekelhettük a fülbemászó dalokat, Hanna pedig egyedül a karácsonyi, mikulásos énekeket.
Mary Poppins váratlan betegsége miatt, édesanyám kísért el bennünket, akinek ezúton is örök hálával tartozom, mivel csak így lehetett esélyünk Zoltánnal közös vacsorára, közös szaunára, lubickolásra.
Ez a hotel sem hirdeti magát fennhangon gyerekbarátnak, pedig kiérdemelné a címet. Gyerekmedence telis teli ötletekkel, kiskád, kiságy, gyerekmenü..mi kell még?
A pécsi séta is kellmesre sikeredett, legkedvesebb állomásunk a Mecsek cukrászda volt, ahol mind a hatan jóllaktunk. Igen, a babák is, mivel itt kaptam egy meghitt zugot, ahol megszoptathattam két kávé kortyolás közben Esztert és Noémit.
Dióhéjban így sikeredett első nagycsaládos kiruccanásunk. Nézzétek el nekem, hogy kissé szárazra sikeredett a beszámoló és kárpótoljon a kevésbé száraz kép Hannáról.