Így szoktuk aláírni leveleinket..Hanna, Ágnes, Zoltán, azaz HÁZ. De hogy kerül ez ide?
Igen, tudom, hogy régen írtam Hanna huncutságairól, de ha megtudjátok mi az oka, biztosan megértitek. Amióta megszületett, arról álmodtunk, hogy lesz egy házunk, annak egy kertje, abban egy hinta és egy homokozó, szép zöld gyep. Hát most az álom valósággá vált és most ekörül forog minden gondolatom. Hanna tavasz végén már saját házunk kertjében fog futkosni, apukájával labdázni. Addig pedig itthon gyakorolja a járást.
Most pedig megyek vissza baba- illetve gyerekszobát tervezgetni. Délután zene bölcsibe megyünk, majd beszámolok arról, hogy hogy tetszett rendkívül muzikális lányomnak a foglalkozás. Az est fényponja pedig a színházi előadás lesz, ahová Henivel megyek. Majd Zoltán őrzi Hanna álmát. Jaj de régen voltam színházban... I feel good türürürü...I feel good....
A képen Hanna éppen a sapkámat próbálja fejére húzni. Kész hölgy.