Nem, nem. Továbbra sem szeretünk kétszer ugyanarra a helyre utazni a nyári vakációban. Egyszerűen pazarlásnak érezzük és érthetetlenül állunk azok előtt, akik évek óta ugyanabba a hotelben szállnak meg. Hűtlenek vagyunk, szeretjük az izgalmakat, várjuk az újat az ismeretlent.
Egy-két kivétel azért akad a mi életünkben is. Létezik néhány város külföldön és belföldön is, ahová mindig nagy örömmel megyünk, természetesen mindig más hotel, panzió vagy éppen ismerős vendégszeretetét élvezve. Kíváncsi vagyok, hogy ez a változatosság iránti igény majd az életkor növekedésével megváltozik -e.
Először húsvétkor jártunk a siófoki Hotel Azúrban. A figyelmes olvasó még arra is emlékezhet, hogy a város jelképének tetején vagyis a felújított víztorony teraszán hagyta a nyuszi az ajándékot a lányoknak és arra is, hogy akkor áprilisban maximálisan kihasználtuk a hotel adta wellness lehetőségeket. Persze a benti medencékben. Kint, húsvéti időjáráshoz cseppet sem méltóan esett a hó, így a szauna és a pezsgőfürdés esett jól.
Itthon a faliújságon ott mosolygott ránk egy voucher, amelyiknek beváltási határideje vészesen közeledett, így aztán nem sokat gondolkodtunk és a vakáció azon napjait, amikor először lett ragyogó napsütés és igazi nyár, újra Siófokon a Hotel Azúrban töltöttük. Ezúttal a kinti medencékben lubickoltunk és persze a hotel saját strandjából a Balatonban is megmártóztunk. Egész más arcát mutatta a hotel. Féltem, hogy zsúfoltság lesz, de olyan hatalmas a szépen gondozott kert, hogy elveszett benne a sok vendég, a nyugágy, mindenkinek jutott a fűzfák árnyékából, a napernyőkből.
A két animátor fiú Tomi és Zoli végtelen szeretettel, kedvességgel és válogatott jó programokkal foglalta le a gyerekeket hol a medencékben hol a fűben hol pedig az esti mini disco idején, úgyhogy végre- végre nem feleslegesen tettem be a bőröndbe a női magazinjaimat és a könyvemet. A mini discó azért jó találmány, mert a világ bármely részének bármely hoteljében ugyanezekre a nemzetközi zenékre és ugyanarra a koreográfiára táncikálnak a gyerekek, így aztán egy pillanat alatt kiderült az animátorok számára, hogy gyakorlott utazókkal van dolguk, hiszen a mi lányaink kívülről fújták a spanyol, olasz vagy éppen angol dalocskákat. A kicsik ráadással is előálltak, hiszen szeretnek szerepelni. Előadták az óvodai ballagásra betanult táncot, azt a bizonyos gamgam style ugrálást de olyan átéléssel megint, hogy azt vettem észre, hogy a teremben mindenki egyszerre tapsol.
A fiúk kiváló munkája miatt ezt a rövid, ám annál eseménydúsabb nyaralást időnként úgy éreztük,mintha gyerekek nélkül élnénk át és amikor már pont elkezdett hiányozni mindhármuk kacagása,csiripelése, szaladtak hozzánk, hogy családilag lubickoljunk, nappal vagy éppen éjszaka, mert az olyan izgi és pelotázzunk vagy játszunk a villám kártyajátékkal a Blink-kel vérremenő csatát és azt érezzük valóban megérkezett a VAKÁCIÓ!
A Hotel Azúrt-t pedig melegben és hidegben is ajánlom mindenkinek. Annak ellenére, hogy igényes, szép szálloda, nem valószínű, hogy visszatérünk. Mondtam már! Hűtlen utazók vagyunk...
0 megjegyzés
Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.
Szeretettel,
Ágnes