Pólyásbaba


"Anya! Az oviban ebédnél megbeszéltük ki minek öltözik be farsangon.."- csacsogta Hanna a minap, ahogyan hazafelé sétáltunk az oviból. Ha van alakalmam rá és a kicsik is időben ébrednek délelőtti nagy alvásukból, akkor elmegyünk Hannáért az oviba, akinek ezek a napok bónusznak számítanak, hiszen ez azt jelenti, hogy ebéd után itthon pihenheti ki a délelőtt és a koránkelés fáradalmait. Hat órakor ugyanis könyörtelenül megszólal a két kicsi és tudtunkra adják, hogy ideje felkelni. Vekkerre már rég nincsen szükségünk.
No de hogy visszakanyarodjak a farsanghoz, leírom, hogy megállapítottam, hogy igen kreatív csoportba jár Hannám, hiszen csak egy kislány vágyik hercegnő jelmezre , a többiek mind valami ötletes, aranyos maskarában szeretnének pompázni. Gyanítom némi szerepe azért a szülőnek is van ebben. Apropó szülő. A farsangi mulatságban csak az a szülő vehet részt, aki maga is beöltözik. Nincs más választásunk, lányunk boldogsága érdekében bármire hajlandóak vagyunk. Zoltán postás lesz (egy second hand boltban..na jó turiban halásztunk ki erre a célra egy eredeti angol Royal Mail felirattal ellátott inget) , én pedig virágáruslánynak öltözöm . Mindkét jelmez könnyen kivitelezhető és jelen esetben ez fontos szempont.
Hanna egyébként már nyáron a jelmezötletekkel nyaggatott. Egyik nap azzal állt elő, hogy ő molylepke lesz. Gondolom kedvenc Berg Judit meséje, a Panka és Csiribi adta az ötletet, amiben egy kis molylepke garazdálkodik. Még azt is kitalálta, .hogy egyik kezében levendula lesz, a másikban pedig egy lyukas pulcsi. Valljuk be zseniális ötlet, lehet, hogy valamikor meg is valósítjuk.
Idén mégis inkább PÓLYÁSBABA lesz, amitől én meg is hatódom rendesen...Nagycsoportos óvodásként én is ennek öltöztem be és máig emlékszem milyen nagy sikerem volt a jelmezzel. Kezébe került egy régi kép is a nagy eseményről, meg persze van itthon két totyogó is, így van minta, nem lesz nehéz a megvalósítás. Pólyát beszereztük, cumi partedli, csörgő, cumisüveg van bőven a háznál. Hanna meg végre legálisan játszhat kisbabásat. Alig várja.

You Might Also Like

0 megjegyzés

Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.

Szeretettel,

Ágnes