A harmadik



Hanna nem sieti el a fogváltást. Legalább három különböző fogorvostól hallotta, hogy ritka szerencsés emiatt és látszik, hogy erősek a fogai, örüljön neki, hogy tejfogai ilyen jól kiszolgálják meg azt is, hogy ne féljen nem marad így. Persze, hogy aggódott, hogy neki miért nem mozog egy foga sem iskolás létére, amikor már a kicsik ovistársai között is többen túl vannak az első, második sőt harmadik tejfog elvesztésén is. Megnyugodott, amikor elsőben kipottyant alsó foga, a hibátlan, hófehér gyöngy. Persze jött érte a fogtündér. (tényleg elvitte, mert azóta sem lelem..) Az én időmben még nem tudtunk a fogtündér létezéséről, simán csak örültünk, hogy kiesett egy tejfogunk, persze nagy eseménynek számított azért a családban és anyukám bársony tetejű dobozban gyűjtötte őket, amelyek ha jól tudom a mai napig a vitrines szekrényében figyelnek. Nem tudom mikor gyűrűzött be a szokás kis hazánkba, hogy illik ilyenkor ajándékot csempészni a fogtündér nevében a kis fogatlan párnája alá, de ez speciel olyan kedves hagyomány, amelyet átvételre méltónak találtam én és még annyi más anyukatárs. Mi is túl vagyunk jó pár fogtündérről szóló mesekönyv elolvasásán, fogzással kapcsolatos kiadványok tanulmányozásán.
Azóta kiesett Hanna második és a napokban végre a harmadik tejfoga is, sőt újabbak mozognak, így megnyugodott, hogy nem kell tejfogakkal leélni az életét. Nagyon lötyögött már, ez az alsó fogacska is. Nehezen adta meg magát. Egyik este aztán, már a jóéjt puszik után izgatottan rohant le hozzánk az alsó szintre. Érezte, hogy vérzik a foga és már alig tartja valami, gyorsan ki kéne hát szedni. Nos a mi családunkban minden sebellátás, műtét, főleg, ahol vér is folyik Zoltán feladata, én maximum a paciens kezét fogom addig és oda se nézve "nyugtatgatom" a gyereket(és magamat is..). Most is így történt. Nem sokkal később Hanna diadalittasan mutatta meg az addigra a nagy hangzavartól a nappaliba termett hugainak a harmadik kihullott tejfogát. A hetekkel korábban megírt levél a Fogtündérhez a dobozkába tett foggal együtt az éjjeliszekrényre került és hosszas pusmogás után végre elaludt mind a három kislányunk. A sugdolózás egyébként arról szólt, hogy mégiscsak jó lenne meglesni a Fogtündért, aki azért nem mutatkozik, mert fél az emberektől, legalábbis Eszti tündéres mesekönyvében ezt írták. Azt találták ki, hogy fonalat kötnek a kilincshez és Hanna csuklójára, így ha benyit a szobába a tündér, majd felébreszti Hannát és meglesheti akció közben. Párnába kellett fúrnom a fejemet, nehogy meglássák mennyire nevetek. Zoltánnal arról beszéltünk, hogy rendben van, hogy a két kicsi elhiszi, hogy létezik fogtündér, ám Hanna a nagy másodikos, aki decemberben lesz 8 éves tényleg nem kételkedik? Hiszen Hanna nagyon agyafúrt, okos lány, biztosan feltűnik neki, hogy itthon fellelhető papírba lett becsomagolva a könyv, amit rendelt a tündértől és ugyanazzal a piros raffiával lett átkötve a csomag, amivel a kreatív alkotásaink alatt szoktunk dolgozni. Mégsem tett fel egyetlen lebuktató kérdést sem, feltétel nélkül elfogadta, hogy reggel az ágya mellett volt az arany papírba csomagolt meglepetés és egy levélke (saját írásommal) a falra ragasztva. Az állt benne, hogy " Kedves Hanna! Itt jártam de nem vittem el a fogadat, mert azt inkább anyukádnak add és egyébként pedig vigyázz a csont fogaidra és rendesen moss fogat..."
A fonalas csapda nem sikerült, Hanna most újabb cselt eszel ki. A levelet pedig nem engedi leszedni a falról...

Hanna tényleg elhiszi. Hogy ez mennyire jó! Mostanában úgyis olyan nagylányosan viselkedik, nagylánynak látjuk őt. Lelassítanánk az időt, mert valahogy nem várom, hogy kipukkadjon a buborék. Igaz, ha eljön az az idő, lesz még két gyerek a családban, aki megvígasztal és emlékeztet arra, hogy igenis vannak tündérmesék.

You Might Also Like

6 megjegyzés

  1. Hát, gratulálok ahhoz az elvitt harmadik fogacskához!:) Valóban szerencsés lehet, hogy ilyen későn kezdtek hullani. Krisztának is kiesett már egy és másik három is mozog különböző mértékben.

    Nálunk is járt a fogtündér, de esze ágában sem volt elvinni a fogacskát!;) És ajándékot sem hozott. Erre nem is gondoltam. Még meglátom, hogy bevezetem-e.
    Sok puszi a kis "hívő" okoskának!:)

    VálaszTörlés
  2. Nahát, ... hogy az én fogaim meg hová lettek? Bizony már nekem is jó néhányat elvitt a fogtündér. :))

    VálaszTörlés
  3. Nálunk is jött a fogtündér, de csak az első fogacska kihúzásánál (mert azt bizony a doktorbácsi szedte ki). Nem tudom Bence mennyire hitte el a létezését, de ő már mindent tud a Mikulásról és a Jézuskáról is.
    Így a hetedik fog elvesztése és a lötyögő 8. foggal már automatikusan hozza a kis porcelán dobozkába a tejfogait, hogy eltegyük emlékbe.
    Lehet, hogy Hanna is tudja, hogy te vagy a fogtündér, de olyan jó ez a játék?!:)))
    Ölel
    Glória

    VálaszTörlés
  4. Nálunk is elhiszi mindenki. Még a naaaagy 12 éves is. (legalábbis még sosem mondta, hogy szerinte nincs ilyen)
    Nálunk a párna alá teszik, és reggelre egy ötszázasra cserélődik a fog..
    Én sem tudom mikor kezdődhetett, de nálunk pl. kezdettől fogva szokás.. szerintem ez egy jó szokás. :)

    VálaszTörlés
  5. Én is rendkívül későn váltottam fogakat, és ha ez megnyugtat, a mai napig minden fogam eredeti és ép, pedig nem vagyok különösebben nagy fogápoló, nem használok pl fogselymet sem. :)

    VálaszTörlés
  6. Köszönjük Edith. Azt is, hogy temérdek tennivalód mellett írtál nekem. :-)
    Picurka ajándék pedig mindig nagy öröm, főleg ha egy elvesztett fogért kapják cserébe, úgyhogy ne gondolkozz sokáig. Kriszta is erre szavazna azt hiszem...

    MJ! :-))))))))) Az nem ugyanaz a kategória, aztokat már nem a fogtündér viszi el, hanem a fogördög szerintem.

    Glória! Nem is tudom fiús házaknál hogy megy ez, elég lányos dolog ez a fogtündér mese. Mikulást már Hanna sem hiszi el de partner a játékban..lehet, hogy a fogtündérrel is ez a helyzet de mégsem vagyok biztos benne.

    Dius. Megnyugtattál. :-) A zsebpénznek meg Hanna is örülne, lehet, hogy ha már nem lesz ötletem vagy konkrét kívánsága Hannának, akkor én is pénzt csempészek a párnája alá, hiszen elég nagy már ahhoz, hogy értékelje és aztán elköltse (vagy épp gyűjtse).

    Ági

    VálaszTörlés

Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.

Szeretettel,

Ágnes