Szerintem azért már azok vannak többen, akiknek nem a szénsavas üdítő jut eszébe a cím hallatán, hanem azok a zöld biciklik, amelyek ellepték Budapestet.
Nem tudok visszaemlékezni mennyire rég volt, amikor Párizsban az ottani bérelhető biciklikkel tekertünk a városban és persze irigykedtünk, hogy bezzeg a párizsiaknak ilyenjük is van és a mi kis városunkban mikor lesz.




Jó sokáig kellett rá várni de itt vannak, kedvenc színemben pompáznak és én azok közé az ezer tesztelő közé tartozom, aki használhatja, sőt használnia kell a jelenleg még teszt üzemmódban lévő bicikliket, hogy azután észrevételeit, javaslatait majd leírja, kitöltsön egy tesztet és ezzel is segítse a rendszer mielőbbi beindulását. Egyébként sietni kellett, mert rekord sebességgel teltek be a tesztelésre jelentkezők helyek.

Vannak, akik még mindig nem értik miért jó nekem, ha a MOL Bubi kerékpárját használom pedig annyira egyszerű. Autós vagyok, nyilván az is maradok, mert így tudok három gyereket és a cekkert hatékonyan egyik helyről a másikra szállítani, ám ha egyedül vagyok és ügyeket kell intéznem be kell látnom, hogy a rövid belvárosi utazások leggyorsabb eszköze a bicaj. Nem kell a dugóban állnom sőt parkolót és parkolóórát sem kell keresnem. A Bubit letehetem aztán valamelyik dokkoló állomáson de van rajta spéci zár is (na ezzel már voltak gondjaink többször is, ez gyenge pont), amivel oda zárhatom máshová is egy gyors parkolás erejéig.
Szerintem bicikli útból sem áll rosszul a város. Van ahol szuper biztonságos, van ahol kicsit ijesztőbb de Zoltán kiokosított és elmondta a legfontosabb szabályt azaz, hogy azt kell feltételeznünk, hogy láthatatlanok vagyunk és a jobbra kanyarodás a legveszélyesebb, szóval ott észnél kell lenni. Én nagyon élvezem mindenesetre.
Nemrég Hannát vittem egy tanfolyamra a belvárosba. Egy darabig autóval mentünk aztán letettem az Andrássy elején a kocsit, hogy onnan Kisföldalattival utazzunk tovább. Hanna beért pontosan én pedig visszafelé Bubival tettem meg az utat a türelmesen várakozó autómig. Kevés hangulatosabb dolog van, mint egy nyári reggelen az Andrássy úton tekerni. Volt, hogy Budáról Pestre karikáztunk át a Margit hídon, mert valamit el kellett intézni. Kocsival a művelet kilátástalanul sokáig tartott volna.


Persze tekerhet a városban a saját biciklijével az ember de akkor a biciklijéhez kell alkalmazkodni. A Bubi sokkal nagyobb szabadságot ad. Belvárosi ügyek intézéséhez, ide-oda szaladgáláshoz egyszerűen nincs jobb.

Elég behemót szegényke de hát ennek masszívnak kell lennie. Emlékszem a párizsi szürkékre, azok is hasonló testfelépítésűek voltak. Ezeket nem versenyzésre találták ki, hanem arra, hogy rövid távokat tegyenek meg vele. Elöl van egy gumikötéllel biztosítható csomagtartó, így a táskámnak is van hely.

Azzal, hogy tesztelő tekerő lettem Zoltánnal együtt, két-keréken járó információs pont is lettünk. Egy csomóan megkérdezik, hogy mennyibe fog kerülni, miért jó, hogy fog működni és pedig türelmesen válaszolok, mert nagyon örülök, hogy Párizs (és persze egy csomó más nagyváros) után nekünk is van Bubink. Igaz, még csak teszt üzemmódban de annyit elárulhatok, hogy nagyon jó!

A lányok persze kicsit szomorkodnak, hogy a Bubi 14 éves kor alatt nem használható és a csomagtartóra sem lehet felülniük de azzal vigasztalom őket, hogy mire elérik a korhatárt a Bubi a sok teszteléstől és próba üzemmódtól már tökéletes lesz.
Mi mindenesetre a tesztelésért cserébe meglehetősen kedvezményes bérletet is kapunk, szóval biztosan folytatjuk a tekerést.