Kifli


Amióta megvan az etetőszék, Hanna természetesen velünk együtt ül az asztalnál. Ma adtam neki először kiflit, hogy nyugodtan ehessünk persze oda-oda pillantva, nehogy túl nagy falatot harapjon le. Ez kissé nagyképűen hangzik, mert a két fogával még nem annyira harap, kivéve persze ha az újjamat teszem a szájába vagy a szopizást unja meg... Teljes siker volt, teljesen szétáztatta nyálacskájával a kiflit, minden morzsás lett de megérte, mert egy új ízzel ismerkedett meg.Idejét nem tudom mikor költöttük el ilyen nyugodtan a reggelinket párommal.

You Might Also Like

0 megjegyzés

Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.

Szeretettel,

Ágnes