A Húsvét, annak pogány szokásai ismét rádöbbentették Zoltánt, hogy mivel jár három lányos apának lenni. Merthogy már most locsolók garmadát kellett fogadnunk, amiből persze nem a locsolás érdekes hanem az azt követő rajcsúr. Két részletbem, négy turnusban fogadtuk a kedves vendégeket. Először anyukám és dédi érkezett hozzánk, majd unokatestvérem családja, ahol két fiúcska alkotja a család apraját. És most nem tudom melyik képet csatoljam. Azt amelyiken a terített asztal mellett, a feldíszített barkafa ágai között esszük a sonkát és amelyiken látszik a narancsos üdítős süti is, amiből sajnos megint mire asztalra kerülhetett volna csak néhény kocka maradt? Vagy azt a képet rakjam ide, ahol az egyébként nem kis méretű unokatestvérem lovacskává változik és a hátán ül nagyfia, kisfia, Hanna, valamelyik kicsi és még én is..a hasa alatt meg a maradék csücsül?
Délután toppantak be jó barátaink Heniék, akikkel megint nagyon egy hullámhosszon voltunk. Egyszerre érkeztek bátyámékkal, így összesen hat gyerek hangja töltötte be a nappalit. A gyerekek boldogan játszottak együtt, önfeledten szaladgáltak, felügyeletre alig volt szükség. A kicsik is élvezték a forgatagot, a gyerek- és felnőttsereget.
Hannának egy gyerek szakácskönyvet hozott a nyuszi, mert igazán nagy kedvvel segtít nekem a sütésben és ebben az albumban szebbnél szebb tortácskák és sütik sorakoznak, amit állítólag gyerekjáték elkészíteni, persze szülői felügyelettel.
A tavaszi szünet egyébként is eseménydús volt. Zoltán kitalálta 40 perccel a koncert kezdése előtt,hogy elrohannak Hannával Halász Judit koncertre. Persze, hogy odaértek, persze,hogy szerzett jegyet és valahogy az első sorban találta magát Hanna. Később már a színpadra könyökölt inkább. Halász Judit kérésére, hogy mondjon egy locsolóverset, csak annyit felelt: Én nem mondok, mert lány vagyok, majd a fiúk mondanak, engem már az oviban különbenis meglocsoltak..
Ezzel zárom húsvéti beszámolómat és ígérem a kubai nyaralás részleteivel jövök legközelebb csak annyi de annyi minden történik közben, hogy kár lenne ha nem írnám le.
Hanna egyébként újra szeretne tojást festeni. Valahogy rossz néven vette, hogy el kellett osztogatnia az apukája által kifújt és saját kezével szépen befestett, felmatricázott tojásokat.