Nem akarok mindenáron tökéletes karácsonyt de nyugodtat mindenképpen, bár a nyugodt ebben az esetben nem azt jelenti, hogy csendes, hiszen három hangos lányka és egy hangos férj mellett ez lehetetlen vállalkozás lenne. Mindenesetre már előre listát írtam mindenről, a menüről, az ajándékokról, egyszóval a tennivalókról. Alig ismerek magamra. Én a kelekótya, feledékeny, szétszórt anyuka? Talán a gyerekeim vagy csak a könyvespolcon porosodó de Noncsi által (nem véletlenül?) levert és megcsócsált, rendetlen amerikai nőknek szánt Organize yourself című könyv hatása? Tudom,hogy még december sincs de egy csomó olyan dolog van, ami nem várhat a tél első napjáig. Ilyen Hanna adventi naptárának feltöltése. Sikerült egy szép darabot vennünk ám az csak később derült ki, hogy egyenként kell a parányi madzagokat -az ünnepre való tekintettel szitkolódzás nélkül -kikötnöm, majd a már megtöltött zsákocskák száját visszakötnöm és ez bizony elég sokáig tart. Legközelebb csak fiókos jöhet szóba, elvégre ennyi gyerek mellet az idő drága kincs. A zsákokban lesz giccses angyalkától kezdve a diafilmig sok kis mütyür. Csokitallér, csatocska, hajgumi, fürdőgolyó, mogyoró, dió és minden olyan apróság, ami Hannának igazi kincset jelent.
Tegnap érkezett egy hatalmas könyvcsomag, mert nálunk semmilyen ünnep nem képzelhető el könyv nélkül. Hanna nagy könyvbarát, amire én nagyon büszke is vagyok. Mosolyogva nézték az eladók pöttöm lányomat a könyvesboltban, mert nem engedte,hogy szatyorba tegyék legújabb Anna és Peti könyvét, hanem ott és azonnal átlapozta és falni kezdte a képeket. Szerintem a betűket is hamarosan, ugyanis nagyon érdeklik a betűk összeolvasása. Nem siettetek semmit de elképzeltem, hogy nem is olyan sokára ő fog olvasni hugocskáinak és csak remélem, hogy a kicsik is legalább olyan barátságban lesznek a könyvekkel, a mesékkel vagy éppen az igaz történetekkel, mint nővérük.