Vagyis inkább örök sárga. Bizonyára alig van felnőtt és óvodás, aki ne készített volna hasonlót, életének valamelyik szakaszában. Pofon egyszerű és egy időre leültethető vagyis leköthető vele a gyerek. Én legalábbis akkor álltam elő a "csináljunk aranyesőt" ötlettel, amikor pár perc nyugalomra volt szükségem, hogy a konyhában zavartalanul tevékenykedhessek. Ha még tudományosabb akarok lenni, akkor leírom, hogy a sárga krepp papír gombóccá pödrése fejleszti a finom motorikát, ami jól jön minden gyereknek. Ragasztózni amúgy is szeretnek, aztán már csak ügyesen oda kell nyomkodniuk a gombócokat a megrajzolt ágakra és készen is van a remekmű. Elrontani szinte lehetetlen és garantált a sikerélmény. A lányok büszkén mutatták fel nekem műveiket, hogy megörökítsem. Az igaziak a kertben lassan elvirágzanak, de ezek még jó sokáig itt díszelegnek.
2 megjegyzés
Valóban gyönyörűek:)))
VálaszTörlésTényleg szépek!
VálaszTörlésA mienk is elvirágzott már a vázából,így a tegnap Anett kérte is az engedélyem,hogy leszedhesse a ráaggatott díszes tojásokat és kidobhassa az aranyesőt!Bár nagyon nehezére esett!Nem szereti eldobni a virágot,bármennyire is elnyílt legyen...
Ügyesek voltak a lányok!
Puszillak,
Timi
Örülök, hogy benéztél hozzám! Köszönöm, hogy időt szakítottál blogomra. Külön öröm, hogy eszedbe jutott valami, amit meg kell osztani velem és a többi olvasóval. Írj bátran! Általában ugyanitt, a megjegyzések rovatban válaszolok a levelekre, úgyhogy ha kérdést teszel fel, nézz vissza kérlek.
Szeretettel,
Ágnes